Kaelen nézőpontja

– Érzem őt – küldtem el gondolatban apámnak és a többieknek, miközben gyorsabban szedtük a lábunkat a fák között. – Közeledünk.

– Különös itt a levegő – felelte apám, akinek a farkasa mellettem futott. – Mindenki legyen talpon. Lehet, hogy csapdába sétálunk.

Igaza volt. Volt valami baljóslatú a levegőben. Mintha a feszültség csak arra várt volna, hogy pattanásig feszülve elszakad