Isolde szemszöge

Kopp.

Kopp.

Kopp.

– Isolde, ideje felkelni és iskolába menni, Garrick már lent vár rád.

Nyöszörögve forgolódtam.

Ha Garrick nem rabolt volna el némi alvásidőt tőlem tegnap éjjel, valószínűleg sokkal jobb hangulatban lennék. Bár a reggelek amúgy sem voltak a kedvenceim.

– Fent vagyok. Mindjárt megyek – mondtam, kezemet az arcomra téve.

Amikor meghallottam távolodó lépteit, addig gu