Isolde szemszöge

A nap már réges-régen lement, későre járt.

Lopva az éjjeliszekrényen lévő kis órára pillantottam. Este tíz óra volt, és Kaelen meg én még mindig ébren voltunk. Viv békésen horkolt a közelben, de én nyugtalan voltam.

Nem hallottam Garrick felől, amióta elment, Caleb pedig csendben posztolt az ajtó mögött. Hallgatott, és azt mondta, minden rendben van, amikor megkérdeztem.

Tudtam, h