Vivienne szemszöge

Nevetése láttán az ujjaim szinte viszkettek, hogy a torkára kulcsoljam őket és kitépjem azt. Gyűlöltem ezt az embert.

Mellém térdelt, és éreztem, hogy szinte súrolja a testemet. Düh égett a mellkasomban, undor és várakozás az iránt, ami történni készült. „Jó kis farkas leszel, és szórakoztatsz minket, amíg a nővéredre várunk.”

Megkaptam a nyelvemet, míg meg nem éreztem a vérem