25. fejezet: Clara szemszöge

A telefonom képernyője sötét volt. Még mindig sötét. Három napja folyamatosan sötét volt, leszámítva azokat az értesítéseket, amiket valójában egyáltalán nem akartam megkapni.

Csak a biztonság kedvéért újra megnyomtam a bekapcsológombot, és néztem, ahogy felvillan az idő: 18:47. Az akkumulátor ikonja gúnyosan vigyorgott rám kilencvenhárom százalékon. Teljesen feltöltve