28. FEJEZET: CLARA SZEMSZÖGE

A szívem ki akart ugrani a helyéről. Forgott velem a világ. Kaelen pedig úgy nézett rám, mintha én lennék az egyetlen dolog, ami számít ezen az egész kibaszott világon.

– A tiéd vagyok – mondtam, ezúttal hangosabban.

Megrándult a szája sarka. Szinte elmosolyodott. – Jó kislány.

És aztán megcsókolt.

Nem gyengéden. Nem kedvesen. Nem olyan csókkal, amilyet egy partin adsz