Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Mondtam, hogy menj el! – lökött meg mellkason Vaughn. Olyan erővel taszított hátra, hogy a szoba közepéig repültem, miközben a szemei úgy izzottak, mint egy tűzokádásra kész sárkányé.
A fenekemre huppantam, a tenyeremet a parkettának feszítve, hogy ne boruljak fel teljesen, és dühösen visszanéztem Vaughnra.
– Tudod, én őszintén aggódtam érted, de látom, hogy semmiféle vérzés sem képes megváltozt