Mire visszazörgünk az Akadémia udvarára, az ég már teljesen elsötétedett, és az ösvényeket szegélyező lámpások fogságba esett szentjánosbogarakként világítanak. Csendes a levegő, kivéve az étkezőből kiszűrődő nevetés és beszélgetés halk moraját. Hála az isteneknek. Az utolsó dolog, amire szükségem van, az az, hogy bárki meglássa, amint egy kisebb vagyont érő bútort cipelek át a fiúkollégiumon. Az