**Leander**

A súlya a karjaimban a legkiszolgáltatottabb, legszentebb dolog, amit valaha tartottam. A bőre még mindig meleg az átváltozástól, aranyosan kipirulva a halványuló fényben. Teste halványan remeg az enyémhez simulva, a kimerültség és a sokk még mindig ott fut az emberi bőre alatt, és mégis úgy emeli felém az arcát, mintha nem félne… Úgy néz rám, mintha bízna bennem. Nagyot nyelek. Ez az.