**Elowen**

Thorne termének ajtaja hangosabban csapódik be mögöttem, mint kellene. Alig teszek meg három lépést a folyosón, amikor a világ megdől. Valami elgáncsolja a bokámat, én pedig keményen vágódom a földre. A tenyerem a hideg kőpadlónak csapódik, a jegyzetfüzetem elérhetetlen messzeségbe csúszik. A sajgás egészen a könyökömig kúszik fel. Mögöttem valaki felnevet – halkan, szándékosan.

Megpörd