**(Elowen)**

Gideon nem siet, de van benne ma reggel valami olyan bizonyosság, ami áthatja a levegőt. Azzal a komoly, szilárd fókuszával fordul felém – azzal, ami olyan érzés, mintha egy kéz lágyan záródna rá a pulzusomra.

– Meg kell értened az erőmet – mondja halk hangon, minden szót megfontolva. – Nemcsak részleteiben. Nemcsak akkor, amikor elszívod. Tudnod kell, hogyan mozog, hogyan lélegzik, h