**Elowen**

Könnyebbnek érzem magam Mordrake szobájából kilépve, mint az elmúlt napokban bármikor. A Malakor lakrészébe visszavezető folyosó hosszabbnak és csendesebbnek tűnik. A testem még mindig fáj, és a mágiám még mindig halkan, nehézkesen zsong a bőröm alatt, de valami alapvető dolog megenyhült. A szoros csomó a mellkasomban kilazult. A bűntudat, a düh, a végtelen, kimerítő mi-lett-volna-ha go