ELOWEN.

A semmiség köpenyként fonódik körém. Itt semmit sem lehet érezni. Nincs se hideg, se meleg, se szél. Minden csak… mozdulatlan.

Nincs fény, és még a mi látásunkkal sem látok semmit.

Ez a hely valóban üres.

Szorosabbra fogom Zareth kezét, miközben az ürességben sétálunk, egymás mellett. Az egyetlen hang, amit hallok, az Örökkévaló Isten léptei előttünk, és a mi szívverésünk.

Az aurám su