ELOWEN.

Kaelen megfeszül mellettem, miközben Grendel élénk érdeklődéssel figyeli Zarkonielt.

‘Emlékezzetek, senki sem támad, amíg nem mondom’ – figyelmeztetem őket a kapocson keresztül.

"Ezt nem kell megtennünk, Zarkoniel. Menjünk félre, és beszéljük meg" – mondom tisztán, a szemem kéken izzik, ahogy Luna a felszínre lép, a hangja egybefonódik az enyémmel. "Társak vagyunk. Csináljuk ezt együtt.