Kaelia

– Milyen unalmas.

A szavak kicsúsztak a számon, mielőtt egyáltalán belegondolhattam volna. A hangom színtelen volt és közönyös.

Az asztalnál ülő két férfi felém fordult, arcukon zavar és meglepetés keveredett. Mellettem Linnea úgy megmerevedett, mintha legszívesebben elsüllyedt volna az asztal alatt.

A fehér ruhás férfi kissé oldalra billentette a fejét, aranybarna szemeiben derültség csil