Linnea

Ökölbe szorítottam a kezem, míg a bütykeim elfehéredtek; a szívem olyan hevesen vert a bordáimnak, mintha ki akarna törni. Merőn néztem a két dörzsölt rókát magam előtt; minden ösztönöm azt sikoltotta, hogy fogadjam el a sorsomat, és viseljem el, bármit is terveznek ellenem. De valami mélyen bennem nem volt hajlandó megadni magát.

Ha az úrnőm lenne a helyemben, ő nem hátrálna meg.

Kaelia ú