Kaelia

Lassan végighúztam a nyelvemet az ajkamon, kiélvezve a pillanatot, mielőtt rendesen megnyaltam volna őket, a szemem szinte szikrázott, ahogy a gondosan magam elé tornyozott aranyérmék növekvő halmát bámultam. Negyven… ötven… talán több? Őszintén szólva már fogalmam sem volt. Az egyetlen dolog, amit biztosan tudtam, hogy csak úgy jöttek, egyik legyőzött szerencsejátékos a másik után hizlalt