A földön ülök, elveszve a gondolataimban. „Vajon Ryker érzi a baba illatát? Valóban ilyen erősek az érzékei? Ez az ő babája; talán van egy olyan kapcsolatuk, amiről a vérfarkasoknál nem tudok.” – merengek magamban, mielőtt kizökkenteném magam. Ryker szemébe nézek, miközben négykézlábra áll, majd visszaváltozik emberi alakjába, teljesen meztelenül állva előttem.

Odalép hozzám, és szorosan átölel.