A képernyőmre néztem, és kiengedtem egy sóhajt. – Vajon mit akarhat már megint Declan? – mondtam hangosan, felálltam a babzsákfotelből, és az ajtó felé vettem az irányt.

Amikor kiléptem a teraszajtón, Declan már ott volt, a széken ülve. Felállt, amikor meghallotta becsukódni az ajtót. – Eljöttél – motyogta halvány mosollyal.

Felhúztam a szemöldököm. – Miért vagyok itt, Declan? – kérdeztem értetlen