Declan és én úgy tűnt, egy örökkévalóságig futottunk, mire megálltunk levegőt venni. Kétrét görnyedtem, próbáltam oxigénhez jutni, és amikor végre újra tudtam beszélni, Declan felé fordultam.

"Soha nem akartalak megbántani. Sajnálom" – kértem bocsánatot.

Egy másodpercig a lábát nézte, majd újra felnézett. "Csak azt akarom, hogy boldog légy, Freya" – válaszolta.

Elmosolyodtam. "Köszönöm."

Mindkette