Mellettem sétál a hétfő reggeli óráinkra menet. Elég közel vagyunk ahhoz, hogy érezzem az egyik vállának melegét, valahányszor feljebb igazítja a hátizsákja pántját. De úgy tűnik, nem érdekli, amikor az két lépéssel később újra lecsúszik. Halkan dúdol magában valami félig elfeledett dallamot, én pedig nem tudom abbahagyni, hogy őt nézzem, vagy hogy elmosolyodjam magamban.

Ő a leglenyűgözőbb teremt