Sienna lélegzete elakad, ahogy behajlított ujjammal megemelem az állát, felé fordítom a fejét, és magamhoz húzom egy csókra – olyanra, ami most nem az éhségről vagy a forróságról szól, hanem valami egészen másról. Valami mélyebbről. Karjaim a dereka köré siklanak, megtámasztva őt magamhoz.

Bőre meleg az egész napos napsütéstől és a lobogó tűztől, ami mellett korábban ült, és oly puha a kérges teny