Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
*Nem volt más választásom.*
Egy lyuk tátong, egy vérző lyuk a mellkasomban, egy tátongó űr a lelkem szövetében, és nem számít, mennyi idő telik el, sosem gyógyul be. Sosem fog begyógyulni. Egyre csak nő és tágul, amíg egy napon véget nem ér a szenvedésem, és újra egyesülök azzal a fiúval, akit oly nagyon szeretek.
Egész életemben egy szakadék szélén egyensúlyoztam, aztán lezuhantam, és csak zuha