Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
„Ahogy te is” – mutat rá *ő*. „Összetörted a rohadt szívemet.”
Szomorúság önt el. „Soha nem állt szándékomban.” Megremeg a hangom.
„Miért?”
Tudom, hogy *ő* az igazságot akarja, de akkor sem hallgatott meg, most miért tenné?
A szemkötő mögött lehunyom a szemem. „Úgysem hinnél nekem.”
„Mert egy csalfa ribanc szájából elhangzó szavakban nem lehet megbízni.”
Tudtam, hogy *ő* ezt fogja mondani. „Bá