Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

„Ahogy te is” – mutat rá *ő*. „Összetörted a rohadt szívemet.”

Szomorúság önt el. „Soha nem állt szándékomban.” Megremeg a hangom.

„Miért?”

Tudom, hogy *ő* az igazságot akarja, de akkor sem hallgatott meg, most miért tenné?

A szemkötő mögött lehunyom a szemem. „Úgysem hinnél nekem.”

„Mert egy csalfa ribanc szájából elhangzó szavakban nem lehet megbízni.”

Tudtam, hogy *ő* ezt fogja mondani. „Bá