Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Elrohanok Caleb és Mose mellett, miközben teli tüdőből felkiáltok: – Ariana!
Ő és Valentin megállnak a kert közepén. Annyira boldog vagyok, hogy látom, jól van, hogy egyenesen a nyakába borulok. – El sem tudod képzelni, mennyire aggódtam érted – mondom, miközben szorosan átölelem.
– Aurelia? – Ugyanolyan meglepettnek tűnik, mint amilyen én voltam, amikor megláttam.
– Igen – erősítem meg.
Arian