Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Elrohanok Caleb és Mose mellett, miközben teli tüdőből felkiáltok: – Ariana!

Ő és Valentin megállnak a kert közepén. Annyira boldog vagyok, hogy látom, jól van, hogy egyenesen a nyakába borulok. – El sem tudod képzelni, mennyire aggódtam érted – mondom, miközben szorosan átölelem.

– Aurelia? – Ugyanolyan meglepettnek tűnik, mint amilyen én voltam, amikor megláttam.

– Igen – erősítem meg.

Arian