Sienna szemszöge

Egy darabig visszatartottam a lélegzetemet, mielőtt az ágyon ülve hangosan, zihálva kifújtam volna. A ház régi volt, de teljesen be volt rendezve. Lenyűgözött, hogy a kastély mennyire gyönyörű maradt annak ellenére, hogy senki sem gondoskodott róla.

"Most már aludnod kellene," – suttogta Garrett, miközben mellém ült és megfogta a kezemet. "Én vigyázok rád."

Bólintottam, és lassan