Aria nyugodt arckifejezése hirtelen vörösbe borult, és a szemében lángoló düh mintha mindjárt felrobbant volna.

Karcsú ujjával Kaelenre bökött, arckifejezése szavakkal leírhatatlan volt. Még Brennan sem látta őt soha ennyire kijönni a sodrából.

– Kaelen, te rohadék! Tudtam, hogy nem haltál meg! Mindig is mondtam – az olyan szemétládák, mint te, nem patkolnak el csak úgy valami betegségtől. Az ilye