Maevia

Hasogat a fejem, és lüktet a sípcsontom, de amikor felnézek, és meglátom az ágyam mellett álló Dante királyt, mintha minden fájdalmam elillanna, és nem számítana más, csak ő.

Megpróbálok felülni, de egy kézmozdulattal megállít. Greta és Tessa már elmentek, most már csak ő van itt és én. Nem mozdulok, de ő odalép, és leül mellém az ágyra, úgy, hogy a csípője közvetlenül az enyém mellé kerülj