– Azzal, hogy szeretjük – mondta lágyan Vespera. – Hogy körbeveszük. Hogy gyökereket és egy olyan falkát adunk neki, amely soha nem kételkedik benne. Semmi ketrec. Semmi szájkosár. Csak bizalom és éber kedvesség.

– Az éberség – válaszolta Draven egy félmosollyal – olyasmi, amivel Zander máris rendelkezik. Láttam a szemében a legkisebb mágikus rezdülésnél is.

– Ő a fiunk – morgott az Alfa, hangja é