Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Grimm szemszöge

Fájt, amikor felemeltem és a szobánkba vittem Laurent.

A szobánkba. Tetszik, ahogy ez hangzik.

Húzódott tőle a varratom, de a karjaimban akartam tudni őt. Nem fészkelődött, afféle öleléssel viszonozta a gesztust, a fejét a mellkasomra hajtotta, pont a varrataimra. A fájdalom, amit a fejének súlya okozott, arra emlékeztetett, hogy az ő bátorságának és lélekjelenlétének köszönhetően