VESPERA

2 HÉTTEL KÉSŐBB

– Készen állsz? – kérdeztem a bátyámat. Ro bólintott, tekintetében aggodalom tükröződött. Megszorítottam a kezét, vigaszt nyújtva, és szubliminálisan közvetítve felé, hogy nincs mitől félnie.

Ez volt az első alkalom, hogy tanúja lesz annak, amint megidézem anyánkat; az első alkalom, hogy évek óta látni fogja őt. Nekem ez természetes volt. Évek óta hívtam elő anyánka