CLEO

Nehéz szemhéjaim lassan, pislogva felnyílnak. Homályos látásom kezd kitisztulni, ami egyáltalán nem a fejemben lévő lüktetésnek köszönhető. Egy hirtelen rántással összerezzenek, a mellkasom zihál, és egy sikoly hal el az ajkamon. Ahogy a látásom kezd élesedni, rájövök, hogy nem a táborhelyen vagyok. És nem is a palotában. Elmében kinyúlok a macskám, Mabel felé, de csak csend fogad. A szí