Kaelen szemszöge

– Alfa Kaelen – köszöntött Katya melegséggel és tisztelettel, én pedig nem tudtam megállni, hogy ne mosolyodjak el.

– Tudod, hogy hívhatsz egyszerűen Kaelennek is – mondtam, ő pedig visszamosolygott, és szélesebbre nyitotta az ajtót, hogy beléphessek. Átnyújtottam neki a virágot, ő pedig gondosan egy vázába tette.

Ahogy elnéztem őt, az ismerősség, a kényelem, sőt a szentimentalizm