Valeria szemszöge

Amit Arthur alfa tett értem, az egyszerűen hihetetlen volt. Olyan dolgot adott nekem, amit már nagyon régen nem éreztem – esélyt a gyógyulásra, esélyt arra, hogy lélegezzek anélkül, hogy úgy érezném, megfulladok.

Órákat töltöttünk együtt, megismertük egymást, kihasználva az időt, amely sietség nélkülinek és őszintének tűnt. Volt benne egyfajta türelem, egy olyan tisztelet, amiről