Bámulom az ágyat.

Az egyetlen ágyat.

A kétségtelenül puha, fényűző, ehhez-a-helyzethez-túl-kicsi ágyat.

De ez akkor is csak egy ágy.

Nem tudom, hogy nevessek vagy sírjak.

Logikusan nézve számítanom kellett volna erre. Semmi értelme nem lett volna, ha külön ágyakat adnak nekünk, de az arcom mégis felforrósodik a gondolattól, hogy…

Hogy…

Egy ágyban kell aludnom Reiddel.

Függetlenül attól, hogy milye