REID

Adeline a vállamba horkant, de finoman elhúzódik, egy csendes mosollyal megbök, mielőtt átülne Briony mellé. Nem mond semmit — egyikük sem —, hanem egyfajta könnyed csendbe süllyednek, olyan csendbe, amihez nem kell engedély vagy bocsánatkérés.

Isznak. Lassan. Csendben. Váll a vállnak vetve, nem egymás felé fordulva, de nem is egyedül.

Délután 3:47-re két nő ül mellettem, akik a saját kimerül