Blaire és Vesper tovább barátkoznak, közösen szórva rám a sértéseket. Amikor Blaire elkezdi mesélni Vespernek a kegyvesztettségem történetét, azonnal kikapcsolok és elsétálok. Már nem vagyok éhes, de nem akarom pazarolni az ételt, amit már kiszedtem.

Helyet találva egy üres asztalnál, lassan és gépiesen kezdem magamba erőltetni az ételt.

Nem tudom, meddig ülök ott – gyanítom, elég sokáig ahhoz, ho