Megfagyok, ahogy az ajtó felé nézek. Roman áll ott, és sötéten mered rám. Corinne idegesen pillantgat kettőnk között.

– Öhm, kérem, bocsássanak meg – mondja, és gyorsan az ajtó felé veszi az irányt. Elcsúszik Roman mellett, akinek tekintete kizárólag rám szegeződik, és elmenekül.

Roman azonban egyenesen rám néz, így esélyem sincs kibújni ebből a helyzetből.

– Tervezted, hogy valahová mész? – kérde