Zander

Ez az eldugott kunyhó maga volt a gyönyör. Látni a társamat meztelenül, hallani, ahogy az Alfájának, a társának szólít... ez volt a mennyország.

A bőre mostanra felmelegedett. A semmi közepén voltunk, üldöztek minket, én mégis csak arra tudtam gondolni, mennyire kemény vagyok.

A kezem a csupasz lábára tévedt, ujjamat a bokája köré fontam, majd feljebb simítottam a vádliján, egészen a térdéi