Tizennyolc évvel később.

Astraea POV

– Nagyon sajnálom, Astraea – mondta Hestia Monvail rendőrtiszt, miközben aggodalommal a szemében ült velem szemben. – Tényleg szeretnék mondani valamit, de nincsenek szavaim a veszteségedre…

Bámultam magam elé a semmibe, mert nekem sem voltak szavaim a veszteségemre vagy a helyzetemre. Ha Isten létezett, akkor egyszerűen csak kegyetlen volt hozzám. Egy takarób