Blythe szemszöge

– Szia! – sóhajtottam. Astraea lenyűgöző volt. Egy darabig pislogás nélkül bámultam rá. – Blythe vagyok.

Odajött hozzám, megtartva bájos mosolyát. – Tudom! És alig várom, hogy barátok legyünk. Luminával már annyi mindent kitaláltunk, amit együtt csinálhatnánk.

Ezúttal nem tudtam megállni, hogy vissza ne mosolyogjak. – Persze – válaszoltam, miközben pír kúszott az arcomra. Ezek az