Szemszög: Sloane

Már jócskán elmúlt dél, amikor végre felszínre bukkanok egy nyugtalan, töredezett szendergésből. Hosszú ideig csak fekszem teljesen mozdulatlanul a hatalmas ágyban, arcom a túlméretezett ablak felé fordul, és üres tekintettel bámulom a szobába ömlő világos nappali fényt. A vastag paplan fényűző puhasága abszolút semmilyen valódi vigaszt nem nyújt; sokkal inkább érzem egy aranyozot