"Hála az égnek, úgy döntöttél, hogy elhagyod a szobádat" – töprengett hangosan Teresa, amikor helyet foglaltam a pultnál, én pedig játékosan, duzzogva meredtem rá.

"Úgy teszel, mintha sosem hagynám el a szobámat."

Felhorkant, és megrázta a fejét. "A könyvtárban eltöltött órákat aligha számíthatod friss levegőn való tartózkodásnak." – mondta. "Tudom, hogy imádsz olvasni meg minden, de nem unod már?