Arthur Astor nem számított arra, hogy a lánya, aki semmitől sem félt, könnyekig rémül, amikor meglátja őt betegen. Hirtelen ellágyult, és nagy erőfeszítéssel kinyújtotta a kezét, hogy megsimogassa a lánya fejét.

– Semmi bajom, apád jól van. Talán csak a vérhiány miatt ájultam el.

Arthur Astor próbált lazának tűnni. Hirtelen megbánás fogta el. Középkorúként jött rá, hogy túl sokkal tartozik a lányá