– Tessa, tudom, hogy azt hiszed, dzsigoló vagyok, de az igazság az… – kezdte Gideon, szürkéskék szeme intenzíven az enyémbe fúródott. A kávézó alapzaja – az eszpresszógép sziszegése, a reggeli beszélgetések halk mormolása, a kerámiabögrék koccanása – mintha tompa zúgássá halkult volna. Egyértelműen arra készült, hogy ledobjon egy hatalmas vallomást, széles mellkasa megemelkedett, ahogy mélyen tele