Gideon szemszöge

Tessa hazabocsátásának reggelén nehéz melankólia ülte meg a szobát, úgy telepedett ránk, mint a sűrű köd. Miközben gondosan összehajtogattam a ruhákat, amelyeket a bentléte alatt viselt, figyeltem őt, ahogy az ágy szélén ült, tekintetét az ablakra szegezve, ami arra az emeletre nézett, ahol a koraszülött intenzív osztály volt. Az ujjai idegesen doboltak a fehér lepedőn, ez volt az