A szobánk erkélye úgy nézett ki, mint valami álomkép. Gideon úgy vezetett oda, hogy a kezével eltakarta a szememet, a hangjában játékos titokzatosság bujkált, és amikor végül azt suttogta, „Most már kinyithatod”, a lélegzetem is elállt.

Mindenféle méretű gyertyák pislákoltak lágyan, aranyszínű fényt vetve, amely végigcsillant a legfinomabb porcelánunkkal megterített asztalon. A friss rózsák illata