Harrison szemszöge

A lift már elindult felfelé, amikor Della berohant, láthatóan késésben volt valamilyen megbeszélésről. Kicsit kapkodta a levegőt, miközben az ajtók becsukódtak, és csak ketten maradtunk.

– Jó reggelt! – köszöntem, a lehető leglazább hangnemet megütve.

– Jó reggelt! – válaszolta, miközben megigazította a táskáját, és egyenesen az ajtók felett emelkedő számokat bámulta. – Legalább