Harrison szemszöge

– Úgy beszél, mintha Dellának nem lenne választása – mondtam, és hátradőltem a székemben, hogy egyenesen a szemébe nézzek.

Dominic habozott, majd kissé előrehajolt, és azt a kiszámított mosolyt viselte, amely a velejéig irritált. Volt benne valami, ami mindig azt sugallta, azt hiszi, három lépéssel mindenki más előtt jár, mintha ő lenne az egyetlen, aki átlátja az egész táblát.