Harrison szemszöge

A délután szokatlanul termékenyen telt, amikor kopogást hallottam az irodám ajtaján. Az üvegfalon keresztül láttam Ivyt besétálni egy mappával a kezében, abban a tökéletesen profi testtartásban, amit mindig akkor vett fel, amikor próbált úgy tenni, mintha nem személyes okokból lenne ott.

– Gyere be – mondtam, elmentve a dokumentumot, amit épp átnéztem, és hátradőltem a székemben